Felvételkészítéskor gyakran nehéz eldönteni, hogy milyen expozíció beállítást alkalmazzunk. A digitális fényképezőgépek egyik nagy előnye, hogy a sorozat végén a nem kívánt képek törölhetőek. Ezért javasolt több képet készíteni különböző expozíció beállításokkal. Ilyen esetekben jól jön a fényképezőgép praktikus BKT (Automatikus sorozat) funkciója – ha van. A BKT funkcióval sorozatképek készíthetőek fokozatosan változó expozíció-kompenzáció értékekkel. Az exponáló gomb nyomva tartásával készíthető el a kívánt számú képből álló sorozatfelvétel.

A legtöbb fényképezőgép-modell BKT funkciója a [KIOLDÁSI ÜZEMMÓD] menu.menüpont alatt található. Az expozíció-kompenzáció lépésköze és a készítendő képek száma is beállítható.

* Az SP-500UZ menüje.

A felvételkészítéshez csak nyomjuk meg az exponáló gombot. A képek felvétele a következő módon történik: Ha az automatikus sorozat készítése közben az exponáló gombot felengedjük, csak a felengedés pillanatáig készült képek kerülnek rögzítésre.

A képek balról jobbra készülnek:
[BKT] Korrekció értéke: 1.0 / Képek száma: 5

±0	+2.0	+1.0	-1.0	-2.0

A képek balról jobbra készülnek:
[BKT] Korrekció értéke: 1.0 / Képek száma: 5

+2.0	+1.0	±0	-1.0	-2.0

Ha beltérben vagy gyenge fényviszonyok között készítünk felvételeket, a téma megfelelő megvilágításához változtatni kell a fényképezőgép beállításain. Ehhez expozíció-kompenzációt vagy vakut használhatunk. Az, hogy melyiket választjuk, függ a témától és felvételkészítés körülményeitől. A vaku használatával a téma egyszerűen megvilágítható. Ebben az esetben azonban a kép megjelenése természetellenes lehet, mivel a vaku megszünteti a környezeti fény hatását. Ezzel szemben expozíció-kompenzáció alkalmazásával a környezeti fény hatása megmarad, ami természetesebb megjelenést kölcsönöz a képnek. A zársebesség azonban csökkenhet, ezért a fényképezőgép vagy a téma bemozdulása életlenséget eredményezhet. Ha fennáll az életlenség lehetősége, növelhetjük az ISO érzékenységet. Az ISO érzékenység növelése azonban észrevehető zajt okozhat. Nincs határozott válasz arra, hogy melyik módszer a legmegfelelőbb, ezért legjobb, ha a vaku használatával és expozíció-kompenzációval is készítünk felvételeket.

Expozíció-kompenzációval és vaku használatával készített felvételek összehasonlítása

Amikor gyermekeket vagy olyan helyet fotózunk, ahol gyermekek játszanak, a gyermekek szemmagasságából próbáljuk meg készíteni a felvételeket, és ne felülről. Ha felnőtt ember szemmagasságából fotózunk, a kép lefelé néz, így inkább a gyermekek feje és nem az arckifejezésük fog látszani. Ugyanakkor, mivel a perspektívát a zoom nagylátószögű (W) beállítása kihangsúlyozza, a gyermekek feje lesz „túlsúlyban”, a testük pedig kisebbnek tűnik, mint a valóságban. Ha a gyermekek szemmagasságából, leguggolva fotózunk, sokkal jobb eredményeket érhetünk el.

Próbálkozzunk különböző szemmagasságokkal

Felvétel gyermekekről az ő szemmagasságukból
Ha egy felnőtt ember szemmagasságából fotózunk, a fej túlhangsúlyos, és a gyermek arckifejezése nem látható jól. Mindemellett a talaj háttérnek tűnik, amitől a kép egyhangú.

A gyermek szemmagasságából készített kép A gyermek szemmagasságából készített fotók nagyon jól érzékeltetik a gyermek arckifejezését. Guggoljunk le, és úgy fotózzunk, hogy szemmagasságunk egybeessen a gyermek szemmagasságával.

A gyermek szemmagasságánál alacsonyabbról készített képek
Próbálkozhatunk a felvételkészítéssel alacsonyabbról is. Mivel a perspektívát a zoom nagylátószögű (W) beállítása kihangsúlyozza, a lábak hosszabbnak, ezáltal a gyermek magasabbnak és nyúlánkabbnak tűnik. A kompakt digitális fényképezőgépek elég könnyűek és kicsik ahhoz, hogy egyszerűen készíthessünk velük fotókat a talajhoz nagyon közelről, a kereső használata nélkül.

A virágok végtelen számú változatban és színben fordulnak elő. A digitális fényképezőgépek nem minden esetben képesek élethűen megörökíteni egyes virágok színeit. Például, a világos rózsaszín virágok fehérnek tűnhetnek a képeken. Ugyanez igaz a világos sárga virágokra is. Változtassunk a fehéregyensúly beállításán az ilyen virágok finom színeinek kihangsúlyozásához. A fehéregyensúly alapbeállítása automatikus [AUTO], hacsak meg nem változtatjuk. A legtöbb esetben [] vagy [] beállítással előhozhatóak ezek a finom színek. Ha a képeken megjelenő színek nem felelnek meg a valóságnak, próbáljuk meg beállítani a fehéregyensúlyt.

Különböző fehéregyensúly beállítások összehasonlítása

AUTO WB   (Fehéregyensúly = Automatikus)  A virág színe a valósnál fakóbb.	WB  (Fehéregyensúly = Napfény)  A virág rózsaszínje túl erős.	WB  (Fehéregyensúly = Felhős) A fehéregyen-  súly beállítása kiemeli a vörös árnyalatokat, míg a kék tónusok felhős időben emelkednek ki. A áttérben a fű vöröses árnyalatai zintén erősebbek.

A fényképezőgép beépített zoom funkcióval rendelkezik. A zoom nagylátószögű beállítása lehetővé teszi nagyobb terület fotózását, míg telefotó beállítással a távoli témák nagyíthatóak fel. A zoom használatával beállítható a felvett terület, és különböző hatások érhetőek el. Ha például olyan helyen fotózunk, ahol sok a virág, nagylátószögű beállítással olyan hatás érhető el, mintha a virágok egymástól némi távolságra helyezkednének el. Telefotó beállítás mellett csökken a virágok közötti távolság, ami olyan hatást kelt, mintha egymáshoz közel lennének. A perspektíva tömörebbnek tűnik, mint a szem által érzékelt távolság. Ez a „perspektíva-tömörítés”, aminek eredményeképpen tömörebbnek tűnnek a virágok.

A háttérben a virágok távolabb tűnnek   fel, mintha egymástól távolabb  helyezkednének el.	A háttérben a virágok közelebb tűnnek  fel, mintha gazdagon virágoznának.

Kompakt digitális fényképezőgéppel makró üzemmódban közeli felvételek készíthetőek a téma egy részéről. A kompakt digitális fényképezőgépekkel valóban olyan makró felvételek készíthetőek, amelyek előnyt biztosítanak a tükörreflexes fényképezőgépekkel szemben. Ezek a nagylátószögű makró fotók. Tükörreflexes fényképezőgéppel nehezen közeli felvételek olyan nagylátószögű beállítással, amire a kompakt fényképezőgépek képesek. Erre e célra nem léteznek objektívek sem. A nagylátószögű makró fotók készítése olyan fotózási technika, ami csak kompakt fényképezőgépekkel érhető el. Bár a tükörreflexes fényképezőgéppel és teleobjektívvel felvehető életlen terület nyújtotta érzéshez aligha fogható bármi is, a nagylátószögű makró üzemmód a kompakt fényképezőgépek különlegessége.

Különböző szögekből készített fotók összehasonlítása

Maximálisan közeli felvétel makró  üzemmódban. A téma nagyítása   mellett a háttér életlen.	Közeli felvétel szuper makró üzemmód-  ban. A téma nagyítása mellett a háttér is  éles.

Amikor üvegen keresztül fotózunk, például akváriumban lévő halakat, tudnunk kell, hogy a fény visszaverődik az üvegről. A beltéri fények vagy a környező akváriumok fényei visszatükröződnek az üvegről, ezért ha a megszokott módon fotózunk, a halak nem láthatóak jól a képeken. Az is előfordulhat, hogy maga a fényképezőgép tükröződő képe jelenik meg a felvételen. A nem kívánt tükröződés elkerülhető, és kiváló fotók készíthetőek, ha a fényképezőgép-objektívet hozzáérintjük az üveghez. Maga a fotós visszatükröződő képe is megjelenhet az üvegen, ha élénk színű ruhát visel. Mindez elkerülhető, ha ilyenkor sötétebb színű ruhát veszünk fel. Ez a módszer nem csak akváriumoknál alkalmazható, hanem olyan esetekben is, amikor épületek kilátóhelyeiről készítünk éjszakai felvételeket. Az akváriumok fotózásának és éjszakai felvételek készítésének kulcsa az, hogy azobjektívet az üveghez kell érinteni.

A fotós képének visszatükröződése az   akvárium üvegén.	Felvételkészítés közben érintsük az  üveghez az objektívet.

Kompakt digitális fényképezőgép használata esetén felvételkészítés közben általában a monitoron figyeljük a képet. A hagyományos analóg fényképezőgépekkel ellentétben egyes fényképezőgép-modellek nem rendelkeznek optikai keresővel. A monitor pontos komponálási lehetőséget biztosít, és különböző információkat jelenít meg. Napsütéses időben azonban a környezeti fény miatt nehezen látható. Ilyenkor nem csak a komponálás okoz nehézséget, hanem a megfelelő expozíció meghatározása is. Ilyen esetekben a hisztogram azonban hatékony módja az expozíció meghatározásának. A hisztogram a megkomponált kép fényerő eloszlását jeleníti meg, és praktikus eszköze az expozíció meghatározásának világos, kültéri helyszíneken. Az expozíció mérőskálával ellentétben a hisztogram a fényerő eloszlását mutatja meg. A hisztogram használatának elsajátítása némi időt igényelhet, használata azonban nagyon praktikus, miután megismerjük.

Optimális expozícióval készített felvétel: A hisztogram görbéje nem érinti a jobb illetve bal oldali szegélyt, és a kép egyik része  sem alul- vagy túlexponált.	+1.0 expozíció-kompenzációval  készített felvétel: A hisztogram   szegélyt. A képen a fehér virág  túlexponált, ami kiégett nagy   fényerejű részleteket eredményez.	-1.0 expozíció-kompenzációval  készített felvétel: A hisztogram  görbéje érinti a bal oldali szegélyt.   A virág fehér részein kívül a kép  alulexponált, aminek következtében  a részletek elvesznek.

A [SCENE] üzemmódokban, pl.  [ÉJSZAKAI+PORTRÉ] üzemmódban vakuval készíthető felvételekhez lassú expozícióra szinkronizált villantás szükséges. Ha pl. nem az [ÉJSZAKAI+PORTRÉ] üzemmód használata esetén előre meghatározott beállításokra támaszkodva szeretne lassú expozícióra szinkronizált villantással fotózni, előtte meg kell ismerkednie a különböző alkalmazási módszerekkel. Lassú expozícióra szinkronizált villantás esetén, mint pl. [ÉJSZAKAI+PORTRÉ] üzemmódban, a hibalehetőség csökkenthető a fényképezőgép működésének megismerésével. Lássuk a használat lépéseit.

1. Állítsuk olyan távolságra a témát, ahol a vaku megfelelően meg tudja világítani. A téma a fényképezőgép közelében helyezkedjen el, mivel a vaku által kibocsátott fény útja viszonylag rövid. Ugyanakkor a fény intenzitása erősebb, ha a háttér sötét, illetve a téma nagy távolságra helyezkedik el. Segíthet az expozíció negatív irányú kompenzációja is.



2. A zársebességet úgy állítsuk be, hogy a háttér vaku nélkül is megfelelően exponált legyen. Ellenőrizzük, hogy a háttér megfelelő megvilágítást kap, és alacsony zársebesség alkalmazásával szépen megörökíthető. S (Zársebesség előválasztás Automata) és/vagy M (Manuális) üzemmóddal rendelkező fényképezőgépeken a zársebesség külön beállítható.



3. A 2. lépésben beállított zársebességgel készítsük el a felvételt vakuval. Lassú expozícióra szinkronizált villantás egyszerűen alkalmazható [ÉJSZAKAI+PORTRÉ] üzemmódban. Ha a fényképezőgép rendelkezik is ilyen üzemmóddal, azonos hatás érhető el [LASSÚ EXPOZÍCIÓRA SZINKRONIZÁLT VILLANTÁS] villantási üzemmód beállítással.

 

Éjszakai felvétel kétféleképpen készíthető: A fényképezőgép bemozdulásának elkerülésére használhatunk állványt, vagy beállíthatjuk az ISO érzékenységet úgy, hogy a zársebesség ne legyen túl alacsony. A túl magas ISO érzékenység azonban növeli a képzajt, ami szemcsés képet eredményez. Alacsony ISO érzékenység beállítás mellet is észrevehető mértékű lehet a képzaj, ha az alkalmazott zársebesség alacsony. Az gondolhatnánk, hogy minden éjszakai felvétel meglehetősen zajos, ez a probléma azonban kiküszöbölhető azzal, ha közvetlenül teljes sötétedés előtt fotózunk. Ha a képeket így készítjük, a gyenge fény gondoskodik arról, hogy a zársebesség ne legyen túlságosan alacsony, ne legyen szükség az érzékenység növelésére. Állványt azonban mindenképpen használjunk. Bár még van egy kis fény, a zársebesség nem elég gyors az életlenség elkerüléséhez, ha kézben tartjuk a fényképezőgépet.

Éjszakai felvételek készítésekor a legtöbb fényforrás mesterséges. Az épületek ablakain kiszűrődő fény lehet fénycsővilágítás, higanygőzös lámpa és sok más típusú fény. A képeken a valósághoz közelebb álló színek eléréséhez automatikus [AUTO] fehéregyensúly beállítást válasszunk. [], [] vagy [] beállítás esetén eltérő árnyalatú eredményt kapunk, így a képek hatása elér az [AUTO] üzemmódban készített fotóktól. Kísérletezzünk a különböző hatásokkal.

Változtassunk a fehéregyensúly (WB) beállításán

Automatikus [AUTO] fehéregyensúly  [AUTO] beállítással általában jó felvé-  telek készíthetőek, ha különböző típusú  fényforrások vegyesen vannak jelen.	[Napfény] beállítás	[Felhős idő] beállítás  Melegebb hatású kép készíthető enyhén  kiemelt vöröses árnyalatokkal.
[Volfrámvilágítás]  Ez a beállítás megszünteti az izzó által  kibocsátott vöröses  színeket, és a  kék színeket emeli ki.	A  [Fénycsővilágítás] nem sokban tér el  az [AUTO] beállítástól, mivel az éjszakai  fények viszonylag hasonlóak.

Az objektívre csatlakoztatható szűrőknek két típusa létezik: (1) általános szűrők a színek megfelelő reprodukálásához; és (2) speciális effekt szűrők különleges hatások eléréséhez. Az általános szűrők közé tartoznak a skylight, ND (semleges) és PL (polarizációs) szűrők. Az egyes szűrők jellemzőinek és hatásainak megismerése után kompakt digitális fényképezőgéppel a tükörreflexesekével vetekedő felvételeket készíthetünk.

[Skylight szűrő/UV szűrő]
Ez a színtelen, átlátszó szűrő nincs hatással a látható fényre, ás leginkább az ultraibolya fény elnyelését szolgálja. Az ultraibolya fény az emberi szem számára nem érzékelhető, a képeken megjelenő színekre azonban tompító hatással lehet. Ez a szűrő az ultraibolya fény elnyelésével megfelelő színreprodukciót tesz lehetővé. Az UV elnyelési aránynak megfelelően különböző típusai léteznek, azonban gyakrabban használják az objektív védelmére, mivel minden fényképezőgép-objektív maga is rendelkezik valamilyen UV-szűrő bevonattal.

[PL szűrő]
Polarizációs szűrő néven is ismert. Ezt a szűrőtípust napszemüvegeknél is alkalmazzák. A fényvisszaverődés megszüntetésével élénk színeket reprodukál. A fotózásban használt PL szűrő dupla keretes felépítésű. A fényvisszaverődés megszüntetéséhez csatlakoztassuk a szűrőt a fényképezőgépre, és fordítsuk el a szűrőkeretet. Ennek a szűrőnek a cirkuláris polárszűrő típusát használjuk. Alább ismertetjük a PL szűrővel elérhető hatások néhány példáját.

A vízfelszínről visszaverődő fény csökkentése

PL szűrő nélkül	PL szűrővel

PL szűrő nélkül	PL szűrővel

Vízfelszín fotózása	Égbolt fotózása

Az életlenség a rosszul sikerült képek egyik leggyakoribb oka. Az életlenségnek számos oka lehet. Az egyik legjellemzőbb eset, amikor a témát szeretnénk élesre állítani, ténylegesen azonban a háttér vagy az előtér, vagy egy másik téma van fókuszban. Ilyen esetekben praktikus funkció az élesség rögzítés. Az élesség rögzítés mindig lehetővé teszi a kívánt pont előzetes élesre állítását, majd a fényképezőgép elmozdítását a kívánt kompozíció befogásához.

Képi emlék készítése a háttérben elhelyezkedő műalkotással: A műemlék tiszta megörökítéséhez a két fotóalany egymástól bizonyos távolságra áll, ennek eredményeképpen azonban a fényképezőgép a hátteret, és nem az előtérben elhelyezkedő fotóalanyokat állítja élesre. Az élesség rögzítésének fókuszáljunk a két fotóalanyra.



Első ízben ismerkedjünk meg az exponáló gomb működésével. Lassan nyomjuk le az exponáló gombot. Amikor félállásig lenyomtuk, érezhető a gomb ellenállása, ahol meg is áll. Kicsit nagyobb erővel tovább nyomhatjuk a gombot lefelé. A gomb lenyomható félállásig, majd tovább, teljesen. Az exponáló gomb félállású helyzetében a fényképezőgép rögzíti a téma élességét, majd elkészíti a felvételt, amikor teljesen lenyomjuk.

A fényképezőgépet úgy tartsuk, hogy a két fotóalanyon rögzíthessük az élességet, és az ellenőrzéshez figyeljük a monitort. A fényképezőgép sípoló hangot ad, ha a fotóalany fókuszban van. A monitoron megjelenő kép szintén éles. A tényleges fókuszpont a képernyőn megjelenő AF célkereszt segítségével ellenőrizhető. A képernyőn megjelenő   jelzőfény szintén a megfelelő élesség beállítását erősíti meg. Ha a beállított élesség nem megfelelő, nem hallható sípoló hangjelzés, és a  jelzőfény villog. Ilyen esetben engedjük fel az exponáló gombot, majd nyomjuk le ismét. Az exponáló gomb félállású nyomva tartása közben megtartja az élesség beállítását az exponáló gomb teljes lenyomásáig.



Tartsuk félig lenyomva az exponáló gombot, és állítsuk be a kívánt kompozíciót. Nyomjuk le teljesen az exponáló gombot. A zár kiold elkészül a felvétel).



Nézzünk néhány példát az élesség rögzítésére.
Virágos rét megörökítése: Mindenhol hasonló virágok, így nehezen állítható élesre a kívánt virág. Rögzítsük az élességet a megörökíteni kívánt virágon.

A fényképezőgép a kép közepén  elhelyezkedő virágra fókuszál	Rögzítsük az élességet a kívánt virágon,   majd komponáljuk meg a képet.

Az exponáló gombot abban a    pillanatban nyomjuk le teljesen, amikor    a delfin megérinti a labdát	Előzetesen rögzítsük az élességet a  labdán, majd álljunk készen

A világítást különböző típusú lámpák szolgáltatják. Bár megjelenésükben hasonlóak, a fénycsővilágításnak különböző fajtái léteznek, mint például a napfénycsövek vagy fehér fénycsövek. Az egyes típusú világítások színe különböző, ezért ugyanaz a felvétel különböző fényviszonyok mellett kékes vagy vöröses árnyalatú képet eredményezhet. A fehéregyensúly funkció lehetővé teszi ezeknek a színhatásoknak az elkerülését és a megfelelő színek elérését. Ha a felvételek nem felelő színárnyalatúak, változtassunk a fehéregyensúly beállításán.

Az alábbi kép papírernyőn keresztül érkező fény mellett készült, a belső teret villanykörte világítja meg


[] üzemmódban megmarad az izzó (volfrámvilágítás) által kibocsátott fény árnyalata, a helység hangulata azonban pontosan megörökíthető. A megfelelő színek eléréséhez válasszuk a [] üzemmódot. Mivel azonban a fényképezőgép csökkenteni próbálja a vöröses árnyalatokat, hangsúlyosabbá válnak a papírfal mögül érkező napfény kék árnyalatai.

AUTO  Automatikus  fehéregyensúly	Napfény	Felhős idő	Volfrámvilágítás	Fénycsővilágítás 1

Számos fa létezik, amely virágot bont, például a cseresznye, a szilva vagy a magnólia. Ha a virágokat a fal alól fotózzuk, a képeken az égbolt lesz a háttér. Ha az ég kék, csodálatos kontrasztot eredményez, a kép egészében azonban inkább tompa, ha az ég szürke. Ilyen esetben próbáljunk meg más nézőpontból fotózni. Ha nagyobb távolságról, teleobjektívvel fotózunk, az égbolt kihagyható a háttérből. A teleobjektív ugyanakkor homogénebb megjelenést biztosít a virágoknak, így sztereoszkópikusabb képek készíthetőek. Ha van a közelben magasabb pont, a kép jobban kihangsúlyozható „madártávlatból”. A fák virágainak megörökítéséhez használható trükk: „magas nézőpontból, teleobjektívvel”.

Különböző szögekből készített fotók összehasonlítása

Magaslatról, teleobjektívvel készített  felvétel	Alulról készített fotó, az égbolttal a   háttérben	A fával azonos magasságból készített  felvétel, más fákkal a látómezőben

Beltéri felvételek készítése esetén a megvilágítás gyakran nem elegendő. Terjedelmes megvilágítás beállítást azonban nem szükséges előkészíteni. Az ablakon keresztül érkező fény megfelelően kihasználható. Lágy megvilágítás érhető el, ha a témát az ablak közelébe helyezzük, ahol besüt a fény. Mivel azonban a témát egy irányból éri a fény, valószínűleg árnyék vetődik rá. Az erős árnyékokat tartalmazó képek nem túlzottan impresszívek, ez a probléma azonban egyszerű háztartási eszközzel orvosolható.

Az ablak közelében elhelyezett téma

		A fényerő megfelelő, azonban árnyék  jelenik meg a témának azon a részén,  ahol nem éri közvetlen fény, ami    kontrasztot eredményez a világos és  sötét részek között.

	A fény a téma másik oldalát is eléri,  így a kép egészén kiegyensúlyozott a  fényerő.

A szűrőknek két típusa létezik: (1) a pontos színreprodukcióhoz használt általános szűrők; és (2) a különleges fotografikus hatások eléréséhez használt speciális effekt szűrők, mint például a csillagszűrők, lágyító szűrők stb. Ezek használata olyan esetekben hatékony, amikor a kép hangulatán szeretnénk változtatni.

Csillagszűrő
Ezeknek a szűrőknek az üvegfelületébe finom rácsvonalak vannak vésve. Dekorfények és hasonló fényforrások fotózásakor a pontszerű fényeket csillagszerű formában jeleníti meg. Minél erősebbek fények, annál erősebb az effekt. A hatás megfigyelhető úgy is, ha csak az objektívlencse elé tartjuk a szűrőt, míg felvételkészítés közben a hatás a képernyőn ellenőrizhető. Ezek a szűrők gyakran dupla kerettel készülnek, így a keret forgatásával változtatható a csillagok iránya.

Szűrő nélkül	Csillagszűrővel

Szűrő nélkül	Lágyító szűrővel

Egyéb szűrők
A speciális effekt szűrők közé tartoznak továbbá a diffúziós szűrők, amelyek a középpontban éles, a széleken életlen képeket eredményeznek, a színeffekt szűrők, amelyek különleges színhatások eléréséhez használhatóak, valamint a close-up szűrők, amelyek a téma nagyítására szolgálnak, akár egy nagyító.

A tükörreflexes fényképezőgépekhez számos más típusú szűrőt is gyártanak. Ezek az objektívre csatlakoztathatóak, ezért fontos, hogy a szűrő átmérője megegyezzen a tükörreflexes fényképezőgép objektív-átmérőjével. A kompakt digitális fényképezőgép-modellek esetében a szűrő nem csatlakoztatható az objektívre, használatukhoz csak tartsuk az objektív elé, és a hatást a monitoron ellenőrizzük.

A speciális effekt szűrők használata soráén nehézséget okozhat az élesség megfelelő beállítása. Először rögzítsük állványra a fényképezőgépet, majd nyomjuk le félig az exponáló gombot az élesség rögzítéséhez. Tartsuk félig lenyomva az exponáló gombot, majd tartsuk az objektív elé a szűrőt.

Ha téma megvilágítása nem megfelelő, a fényképezőgép hosszabb ideig tartja nyitva a zárat, hogy több fényt tudjon beengedni. Ezt nevezzük alacsony zársebességnek. Ha a fényképezőgép vagy a téma ez idő alatt bemozdul, a kép életlen lesz. Ennek elkerülésére a fényképezőgép két lehetőséget kínál: (1) Magasabb ISO érzékenység alkalmazását (2) CCD-eltolásos képstabilizáló funkciót.

Milyen hatással van a zársebesség a képekre?

Zársebesség: 1/500 mp.  Gyors zársebesség.   Nappal, elegendő fény  mellett „megfagyasztható”  a szökőkút.	Zársebesség: 1/5 mp.  Alacsony zársebesség.   Naplemente után, sötétedéskor   a szökőkút vize „áramlik”   a képen.

1. Zársebesség: 1/2 mp.  A fényképezőgép bemoz-   dulása életlenséget ered-   ményez a fotón.	2. Zársebesség: 1/40 mp.  A téma az exponálás   pillanatában megmozdult.	3. A téma felnagyítása a zoom  funkcióval. A zársebesség   nem kifejezetten alacsony,  azonban az apróbb bemozdu-  lások hatása is nagyobb.