 |
1974-ben születtem Bejrútban; a háború menekülésre kényszerítette a családomat, amikor kilenc éves voltam. Szüleimmel Londonba menekültünk, ott nőttem fel és tanultam. Művész, költő és író családból származom. Korán felismertem, hogy ezt az utat szeretném járni, így tanulmányaimat művészeti főiskolán végeztem. Ebben az időben kezdtem el a fotózással kísérletezgetni, és különböző effektusokkal játszadozni a sötétszobában. |
|
Próbálván a művészetet és a pénzkeresést kombinálni, a reklámszakmában helyezkedtem el Londonban, majd később Dubaiban, ahol nagy, nemzetközi reklámügynökségeknek dolgoztam. Ekkor kezdtem hivatásszerűen fotózni különböző magazinoknak, az Öbölben és Közép-Keleten. Minden hétvégén más helyre mennék az Egyesült Arab Emirátusban, és fotóznék. Az én műfajom mindig is a riport volt.
Amikor elkapott a mókuskerék, úgy döntöttem, magam mögött hagyom Dubait, és utazom a világ körül, csak én és a fényképezőgépeim. Kedvenc kompakt fényképezőgépem akkoriban az Olympus mju II volt. Őszintén szólva kettő is volt belőle, egy ezüst és egy fekete. Abban az időben még nem váltottam digitálisra, mindent diafilmre rögzítettem.
Az általam beutazott és felfedezett országok Kuba, Argentína, Bolívia, Chile, Kelet-Izland, Francia Polinézia, Új-Zéland, Pápua Új Guinea, Hong Kong, Vietnám, Kambodzsa, Dél-Afrika és Mozambik. Ebben az időben több száz fotót készítettem.
Jelenleg Németországban, Berlinben élek, és végre digitálisra váltottam. Hosszas keresés után megtaláltam a választásomat: ez volt az Olympus C8080. Kutatásom meghozta a gyümölcsét, és enélkül a fényképezőgép nélkül nem tudtam volna elkészíteni azt a könyvet, amin jelenleg dolgozom, és tavasszal jelenik meg „emotions in motion” címmel.
Amikre ma vadászom, hiteles képek az utcai életről úgy, ahogyan valóban megtörténik a szomszédságunkban, nap mint nap. A rendkívül kompakt E-400-zal a legkiválóbb képminőséget érhetem el egy megalkuvás nélkül mobilizálható digitális tükörreflexes fényképezőgéppel.
www.touficbeyhum.com
|