A szoba magától kinyílik – jobban mondva: a szobák maguktól nyílnak ki, mert a szobák határai mindig máshol vannak. A szokatlan perspektíváknak és fényvisszaverődéseknek köszönhetően az élek egyszer homályosak, máskor elkülönülnek. Fel és le, balra és jobbra mozognak. Így a szoba áttetszővé válik: formák, melyek látszólag súlytalan gesztusai megfagynak a fényképezőgép előtt, és belépnek a térbe – mintha valaki megzavarta volna táncukat.

Ugyanakkor a terek gyakran mintha belülről ragyognának. A kék-zöld környezetet forrástalan ezüst fény világítja meg, ami egy másik dimenzió érzetét kelti, egyféle világok közötti párhuzamos univerzumét. 

Uwe Steckhan életre kelti a világot; víziójában modelljei véletlenszerű mozgása értelmet nyer. A hagyományos minták feloldásával ragadja meg a varázslatot, mely fotósként mindig izgalomba hozta és inspirálta. Steckhan a víz alatti fotózás új dimenzióit ragadta meg.

• 1989 Nyugat-Berlin
Első szakmai tapasztalatok a film és a fotózás területén.

• 1994–1999 Színpadmester Berlinben, Duisburgban és Londonban
Saját operatív alkalmazásainak fokozása és bővítése, első kapcsolat a víz alatti forgatással.

• 1999 Látványtervező asszisztens, díszlettervező, helyszínfotós, és előkészületek, melyek középpontjában a víz alatti film- és
fotóprodukciók állnak.

   
Nagyítás Nagyítás Nagyítás Nagyítás
       
Nagyítás Nagyítás Nagyítás Nagyítás
       
Nagyítás Nagyítás Nagyítás Nagyítás

Nagyítás

Nagyítás Nagyítás Nagyítás