| A probléma:
A szándékosan alkalmazott életlenítés hatékony eszköze lehet annak, hogy a figyelmet a főtémára terelje a képen, hogy elválassza az érdekes témát a háttértől, vagy kiemelje a téma gyors mozgását. A legtöbb esetben azonban ez a jelenség egyszerűen bosszantó.
Az életlenség számtalan felvételt tett már tönkre, és a fotósok milliónyi alkalommal bosszankodtak már olyan elvesztett lehetőségek miatt, amelyekről azt hitték, hogy ki tudták használni. Az életlenség esetenként részben kijavítható szoftver segítségével – sok más esetben viszont a kép életlensége visszafordíthatatlan. Az életlenség egyik lehetséges oka a fényképezőgép bemozdulása. A fényképezőgépet tartó kezek mindig remegnek valamennyire, bár ezt a fotós általában észre sem veszi, és normál körülmények között ritkán látható a hatása a felvételeken. Nagy gyújtótávolság illetve alacsony zársebesség alkalmazása esetén azonban a legapróbb mozdulat is életlenséget eredményezhet. |
|
Szándékos életlenítés. A sekély mélységélesség kihangsúlyozza a témát. |
Általában a szokásos bemozdulás nem eredményez életlenséget, ha az expozíciós idő nem több mint az objektív gyújtótávolságának reciproka. Azaz: 200mm-es objektív használata esetén a legalacsonyabb zársebesség, amely mellett a kép nem lesz életlen, 1/200 másodperc (az adatok 35m-es fényképezőgépre vonatkoznak). Ha a fényviszonyok hosszabb expozíciós időt kívánnak meg, a fényképezőgép bemozdulásának legegyszerűbb, hagyományos elkerülési módja az állvány használata, vagy a fényképezőgép stabil felületre helyezése. Az állványok általában nehezek, és a legtöbb esetben nehezen hordozhatóak, ezért a fotósok gyakran más megoldást választanak a stabilizálásra, hogy ne kelljen plusz súlyt cipelni a vállukon.
Képstabilizátorral rögzített fotó. |
A fényképezőgép bemozdulása által okozott életlenség. |
A megoldás:
Gyenge fényviszonyok esetére, illetve nagy gyújtótávolságú objektívek használatához az Olympus kifejlesztett mechanikus képstabilizátort fejlesztett ki a fényképezőgép bemozdulása által okozott életlenség elkerülésére. A képstabilizátor érzékeli és korrigálja a kéz remegését. Lehetővé teszi akár 4 FÉ lépéssel alacsonyabb zársebességek alkalmazását, így jelentősen egyszerűbb éles képeket rögzíteni – akár gyenge fényviszonyok vagy nagy gyújtótávolságok mellett is. Mivel a képstabilizátor a vázba került beépítésre, bármilyen NégyHarmad szabványú objektívvel működik. Ezzel megspórolható az aggodalom, hogy szükség esetén mindig stabilizátoros objektívet kelljen vásárolni:
Egyszerűen a fényképezőgépbe van beépítve. Ez azt jelenti, hogy nincs többé ok az aggodalomra, nincs többé a stabilizátoros objektívek plusz költsége. Az E-510 az első Olympus digitális tükörreflexes fényképezőgép beépített képstabilizátorral. |
|
A képstabilizáció működése:
A beépített képstabilizáló egység – melyet az Olympus fejlesztett és tervezett – szíve az Olympustól egyedülálló, nagy érzékenységű és kiválóan vezérelhető Supersonic Wave Drive (SWD) motor. Az új fejlesztésű szenzor érzékeli és elemzi a kéz remegését, és összegyűjti a fényképezőgép bemozdulására vonatkozó adatokat, és a motor ezeket használja fel. A bemozdulás kompenzálásához egy piezo-elektromos elem ennek megfelelően elmozdítja a szenzort.
 |
 |
Fent: Az E-510 képstabilizátorának felépítése.
Bal oldalon: Az E-510 modellben az SSWF pormentesítő rendszer a
szenzorral együtt a képstabilizátor részét képezi. |
A felhasználó által beállított üzemmódtól függően ez a mozgás az x és az y, vagy csak az y tengely mentén történik. Az első az alapbeállítás mindennapos helyzetekre, míg a második akkor hasznos, ha a fotós követi a témát, pl. egy versenyautót a fényképezőgéppel, aminek szándékos az x tengely mentén történő mozgása.
A képstabilizálás mozgó témák megörökítéséhez is hasznos funkció.
 Korábbi információk ezzel a témával kapcsolatban
|
