Ön Internet Explorer 6 böngészőt használ. Ez a verzió elavult.
A gyorsabb és megbízhatóbb böngészés érdekében javasoljuk, hogy váltson a következő verziók valamelyikére:

Firefox / Safari / Opera / Chrome / Internet Explorer 8+

Természet és élővilág

1972 December 7-én az Apollo 17 űrhajósai, visszatekintve a távolodó Földre, azt mérete alapján egy üveggolyónak írták le. Aznap készült az a fotó, amely a bolygónkat legnagyobbrészt kéknek mutatta. Ez a fotó korunk egyik legikonikusabb képe: “A kék üveggolyó”. Lenyűgöző formában igazolja a tényt, hogy a Föld felszínének közel 71 százalékát víz borítja. Szenvedélyesen fotózom a madarakat, akik életük nagy részét az óceánokon át utazva töltik; több faj egyedei évente csak egyszer látogatják meg a szárazföldet, a fajfenntartás okán. Ők a világ legcsodálatosabb nomádjai közé tartoznak. Amikor eljön a párzási időszak, hatalmas egyedszámban verődnek össze és megdöbbentő látványt nyújtanak a szemlélődő számára.

A tenger madarainak egyik ilyen városa az angliai Yorkshire megyében, a Bempton szikláknál található. Közel harminc éve nem jártam Bemptonban, de idén nyáron igen. Visszatértem, hogy dokumentáljam a nyüzsgő madárvilágot, ami ellepi Bempton 100 méter magas szikláit. A madarak tízezreinek hangja és szaga már önmagában is emlékezetes, de az élettel teli sziklák látványa egyszerűen felejthetetlen.

A felvételkészítés lehetőségeinek sokasága az először idelátogatók számára kissé talán túl sok lehet. Bármerre is nézel, dráma van. A levegőben csüllők, meg egy csodaszép sirály, aki éppen a szomszédaival küzd. Szulák cirkálnak a part mentén, növényekkel és tengeri moszattal tömött csőrrel, amiből a fészküket építik. A lundák néha fel-felnéznek a szikla tetejére, amivel igencsak nagy örömöt okoznak az odalátogató embereknek. A tréfás kinézetük miatt a “tenger bohócainak” is nevezett madarak mellett nem lehet elmenni és nem fotózni őket!

Szeretek nagyon könnyű felszereléssel utazni. Aznap két konverterem is nálam volt – az M.Zuiko Digital MC-20 2x és az MC-14 1.4x, valamint az M.Zuiko Digital ED 12-40mm F2.8 PRO objektív a zsebemben és az OM-D E-M1 Mark III, valamint az M.Zuiko ED 100-400mm F5.0-6.3 IS telezoom-objektív a vállamon. Így minden várható fotós helyzetre felkészültem, de mégsem terheltem le magam a felszerelésemmel. A minden várható fotós helyzetre való felkészülés egyet jelent minél szélesebb látószögtartomány lefedésével – itt, ezekben a helyzetekben, ahol a téma egy szempillantás alatt feltűnik és ahol a telezoom a tökéletes választás. Állva, a csüllő kolóniát nézve képes voltam a zoomobjektívet használva nagyobb látószöggel fotózni, majd az egyes egyedekről portrékat készíteni a sziklán. Időnként egy nem a kolóniához tartozó egyed megtámadta az éppen érkező, vagy induló csüllőt. A levegőben lezajló harcok mindössze egy-két másodpercig tartanak és csak nagyon csekély esélyt tartogatnak jó képek készítéséhez. Én viszont jól felkészültem erre a drámára a fényképezőgép kilencpontos autofókusz beállítását használva, ami gyors élességállítást eredményezett az alattam a tenger felé repülő madarakra.

Minél sokoldalúbb az objektíved, annál kreatívabb lehetsz a felvételek készítésénél! A szula kolónia szélén állva több lehetőséget is láttam a fotózásra – például a madarak egyes részleteit, vagy azt, amikor két madár közel kerül egymáshoz. A zoomobjektív tűéles képeket készít akár az 1,4x, vagy a 2:00 telekonverterrel használva. Így, amikor egy alka feltűnik, a 2x telekonverter és a – 35mm ekvivalens érték szerint – akár 1600m gyújtótávolság áll rendelkezésre portrékészítéshez a lemenő esti nap fényében.

Különleges nap volt a bemptoni tengeri madarak fotózásának napja, már azzal is, hogy a nehéz felszerelés nélkül teljesen szabadnak érezhettem magam. Egyszerűen megmászhattam és felfedezhettem a sziklafalat, ezzel pedig sok új és izgalmas lehetőséget nyertem e nyüzsgő madárváros életének megörökítéséhez.

Szerző és fotós: David Tipling

Kapcsolódó termékek